Ma is voltam ikeában (rájöttem, hogy már függő vagyok, persze megint ottmaradt simán egy ötezres), és mostantól kezdve indul a rakjukmárvégreteleafalakatképekkel projekt. Vettem gyönyörű gyümölcsös képeslapokat, amiből csinálok hármas képet (de hülyemarha vagyok, mert nem tudtam eldönteni, hogy fekete, barna vagy nyír színű képkeret legyen, és mivel kicsit drágállottam is, gondoltam majd megálmodom és megnézem a teszkóban is, hátha olcsóbb, de már most bánom, mert ngyon kívánkoznak már fel a gyümölcsök a falra, na mindegy, addig is itt vannak a radiátorra támasztva). Aztán voltam kikában is (sőt domusban is, de ott szokás szerint nincs szinte semmi az én stílusomban) és vettem parafa táblát (üzenőfalnak a konyhába, ide tűzendő a bevásárlólista meg a szerelmes üzenetek :)), meg halálosan beleszerettem egy gyönyörű és borzasztó kényelmes rattan fotelba (igazából ezt már a múltkor néztük ki, de most már végleg elvesztem). Most már muszáj lesz megvennem, csak még nem fér be, előbb el kell cipelnem a nem használt ágyat a nappaliból. Ja és eddig nem is írtam, hogy a múltkor vettem egy gyönyörű szennyeskosarat meg egy cuki kenyereskosarat. Már tisztára olyan vagyok, mint egy nő :) Na jó, volt segítségem is, de akkor is :) És most hogy ott vannak a helyükön, rájöttem, hogy ezek a pluszok annyira, de annyira kellenek... Olyan ez, mint a párna a kanapén, nélkülük hiába van minden, üres a lakás.

Amennyit mostanában jártam-jártuk a boltokat, nagyon úgy néz ki a diagnózis, hogy már-már bútoráruház-függőségben szenvedek. De jó szórakozás, és végre kicsit úgy érzem, kezd összeállni a lakás berendezése. Ideje már ennyi idő után...