Csak nem nagyon írtam ide semmit azóta sem, pedig azért történt egy s más a nyáron, talán a Dűnék az, ami leginkább idekívánkozva, de most már a múlt ködébe vész az is. Most meg puffogok egy sort hogy baszódjatok meg lányok, akinek nem inge, ne vegye magára, de azért értitek, a kollektív felelősség már csak ilyen. Jó kis nyár volt ez, de majdnem eltelt úgy, hogy semmi érdemleges nem történt lelki téren - mondjuk ez nyilván az én hülyeségem is, de valahogy nem erőltettem a csajozást, minden mindegy és majd lesz valahogy alapon jól elvoltam én egyedül is. Aztán egyszercsak jött valaki, azt hittem, hogy alakul köztünk valami (hetente úgy háromszor találkozni, kinn a pusztában összebújva csillaghullást nézni, az mihanemaz), legalább egy kis könnyű nyári kapcsolat, aztán kiderült, hogy mégsem, megkaptam a piroslapot (persze, barátok, wtf), én meg csak állok itt vérben ázva, hogy mi a faszért nincs a világon egy normális csaj sem. Persze tudom, velem van a baj, tetszettem volna még tíz centit nőni és/vagy udvarolgatás helyett szarni az egészbe és kitanulni rendesen a szoknyavadászmesterséget, jó mondjuk ideje eljárnom megint rendesen gyúrni az önbizalom végett, mert azt zabálják, minden más a szív meg az ész fontosságáról tulajdonképpen blabla, gyöngyöt a disznóknak.