Szóval úgy jártam, hogy már megint elvándorolt valahova a mobilom. Hogy "segítettek" neki vagy "magától" csatangolt el, azt nem tudom, mindkettőre van esély. Mindenesetre egyszer hívták róla édesanyámat, de aztán már ki volt kapcsolva / le volt merülve. (Vérmérséklettől függően aláhúzandó.) A lényeg, hogy akár becsületes megtalálónál is lehetett, de bizony a lemerült mobillal a PIN-kód ismerete nélkül nem tud mit kezdeni...

És akkor jól idevésem a tanulságot, hogy mások is okuljanak belőle:

• A PIN-kód tök felesleges. A rosszindulatú egyén úgyis megtalálja a módját, hogy feltörje, a jóindulatút ellenben megakadályozza, hogy lemerülés után bárhogy is visszajuttassa az elkóborolt jószágot a gazdájához.
• A fentiektől függetlenül is érdemes beleírni a mobil belsejébe (mondjuk az akkufedélre) egy elérhetőséget. Ha szerencsénk van, és a megfelelő emberhez kerül elhagyás esetén, akkor legalább van esély, hogy megtalálja az üzenetet. Ha mást nem, akkor legalább a sok-sok hasznos telefonszámmal kistafírozott SIM-kártyát hazajuttatja a becsületes betyár. (Neki az úgyse kell, nekem meg roppant értékes.) Én mindenesetre így fogok tenni ezentúl.