Több mint egy évig bebújtam a csigaházamba. Nem igaz, hogy nem szerettem volna, hogy jöjjön valaki más, hogy ne lettem volna nyitott rá, de én nem kezdeményeztem, "majd csak jön valaki" alapon. Szemét volt velem, ez az igazság, igazi MNK sztori lett belőle. És tudom, ezt ő is így gondolja. Nem mondta ki, de a legutóbbi találkozásunkkor (teljesen véletlenül összefutottunk) az volt az egyik első kérdése, hogy megbocsátottam-e. Nem tudtam rá mi válaszolni...
Szerettem, nagyon. Annak ellenére, hogy én szakítottam először, és másodszor is vele. De ő ragaszkodott hozzám. Én is hozzá. "Se veled, se nélküled." Nem szeretném részletezni, mert - így utólag belegondolva - elég banális történet. Mások voltunk. Nem illettünk össze. De nagyon szerettem, és mindmáig, a "jó nő" nekem valahol Ő. Kitörölhetetlenül bennem van. Az az igazság, hogy túl korán találkoztunk. Elkövettünk egy csomó stratégiai hibát, amitől nehéz szabadulni, mert ezek a hibák elkezdenek önálló életet élni, és hiába akarod függetleníteni magad tőlük, ott maradnak a kapcsolatotokban, és a saját árnyékodon kéne túllépned ahoz, hogy ezeket a problémákat feloldd. De a végjátékból az lett, amire egykor egyikünk sem gondolt volna: nulla kapcsolat. Nem rajtam múlt, én megpróbáltam.
Ez volt majd' másfél éve. Azt hiszem, most jött el az idő, amikor túlléptem rajta. Nem olyan rég születésnapja volt, és írtam neki sms-t, amiben meghívtam vacsorázni. Nem válaszolt, csak sokára, hogy "...nyaralunk...". (Többes szám, köszi!) és később, hogy "..megjöttünk...", ebédelhetnénk (ja, nem vacsi!) szombaton vagy vasárnap. És én nem találkoztam vele, annak ellenére, hogy nagyon is ráértem... (és fogalmam sincs, mikor lesz a legközelebb.) Mert nem volt hangulatom hozzá, meg nem volt kedvem úgy táncolni, ahogy ő fütyül. Szóval most már vége. És ez így jó. Túl sokáig büntettem magam, egy nemlétező nő után sírtam.
Szóval én mostantól lelkileg szabad vagyok. Nem mondom, hogy ha talán egyszer az élet útjai újból összekavarodnak, akkor sem lesz semmi köztünk... De most már nem törődök ezzel.
Utolsó kommentek