Most kicsit szomorú vagyok, mert visszajöttem Szlovéniából, és vége van a nagy utazásnak... de legalább enyhítette kicsit a hiányt, feldobta a napom, hogy megkezdtem a bringaszezont. Na akkor kezdem előbb a bringázással. Jó lapos volt a hátsó gumim, persze csak akkor éreztem igazán, amikor már úton voltam, és persze még egy bringabolt sem volt nyitva, hogy ott felfújjam, úgyhogy muszáj volt így bejutnom. Úgy mentem, mintha hegyre fel mennék, előredőlve, hogy ne a lapos hátsó gumit terheljem. Azért így még kissé szenvedősre sikerült. Aztán délben már megoldottam, hazafelé meg, kemény gumikkal meg már nagyon szuper volt, élmény így bringán hazamenni. Nem is éreztem igazán, hogy mennyire hiányzik addig, amíg nem jött el, most már végre szabadon járhatok a városban! Mostantól minden nap kicsit olyan mintha kirándulnék, nemcsak zötykölődés a tömött villamoson, ami nem rossz, nem rossz (végülis a kettes vonala az egyik legszebb), de azért bringázni az igazán jó!
Szóval szuper volt Szlovéniában, nagyon tetszett a szállás is, igazán jópofa házban voltunk, kedvesek voltak a szállásadók is, majdnem mintha valamilyen rokonok házában lettünk volna. És végre repültem egy igazit. Kicsit fostam ám az első felszállásnál, hogy béna leszek, mert eddig bizony akárhányszor próbálkoztam egy kis gyakorlással, mindig közbeszólt az időjárás. Így meg egyből magasstart, amiben tavaly szeptember óta nem is volt részem, ráadásul egyből a legmagasabb helyről, ahonnan valaha startoltam. Vicces, hogy elsőre az az érzés tölt el, amikor már igazán magasba kerülök, hogy úristen, én innen hogy jövök le?! Hát hogy jönnék, olyan még sosem volt, hogy valaki fennmaradt :) A másik, ami eszembe jutott róla, de ez igazából most, hogy én ezt már megálmodtam egyszer. Régebben sokat álmodtam arról, hogy repülök, fent az égben, jó magasban, mint a madár, és nem csak siklok, hanem húz is felfele az ég, emelkedek fel, meg arra is emlékszem, hogy a hegyek mellett repültem, egészen súrolva a fákat. Most valahogy erre visszaemlékeztem, és a valóságban is pont ilyesmi, tényleg. Termik, lejtőzés. Szinte kísérteties: ezt én már előre megálmodtam? Mostantól élem az álmot...
Ja igen: hol lehet jó ajvárt venni Budapesten?
Utolsó kommentek