Tavaly ilyenkor vettem meg a szárnyamat, de akkor még nem repültem vele vagy két hónapig, merthogy még kezdő voltam, meg különben is tél van, ilyenkor nem is nagyon lehet. Hát dehogynem! Idén is úgy gondoltam erre az évszakra, hogy pihentetem a siklóernyőt, de aztán csak elkapott a gépszíj. Múlt hét végén végre repültem egy jót, és egyből éreztem, hogy ó hát hogy is gondoltam, hiszen ezt kár kihagyni! Csodaszép a havas téli táj, már maga a kirándulás is megéri, ahogy ropog a vastag hó a lábad alatt az erdei ösvényen, és akkor arról a látványról még nem is beszéltem, ami a levegőben lógva tárul elém. Hogy fázok-e? Fel kell tényleg jól öltözni, és akkor nem jobban, mint egy síelés alatt. Érzem én, hogy előbb-utóbb nemcsak síléceket fogok vinni a síeléshez, hanem bizony az ernyőmet is!
Hóban mászni sej-haj de jó...
Utolsó kommentek