A sztori ott kezdődik, hogy szombat hajnali kettőkor én még a Parázsban voltam... :DD Szóval, 13 óráig el kellett jutnom Balatonfüredre, mert addig lehetett nevezni. Sikeresen felkeltem olyan időpontban, hogy vonatról már szó sem lehetett, úgyhogy bevágtam magam a kocsiba, és elindultam Füredre (fél 11 után valamivel). Persze amikor sietnék, akkor naná hogy dugó van az M7-esen... Meguntam az átlag harmincas tempót (így nem érek oda), gondoltam megnézem a 7-es utat, csak jobb lehet alapon, és Sóskútnál lehajtottam. Hát rosszabb volt. Ott konkrétan állt a kocsisor. Úgyhogy csak az volt a kérdés, mi forr fel előbb: a hűtővizem vagy az agyvizem. Fordulás, vissza. Erre kiderül, Sóskútnál nem lehet lehajtani az M7-re Balaton felé. Sebaj: Biatorbágyon, Etyeken keresztül a 811-es úton eljutottam Fehérvárra - igazi élményautózás volt :)

Fél kettőkor sikerült beneveznem az Öbölátúszásra, szerencsére tudtak a dugóról, meghosszabbították a határidőt. Szóval úsztam, Balatonfüredtől Tihanyig. Igazán élmény volt! Teljesen más így úszni, mint az uszodában faltól falig. 3,5km, 1:51:37 :)

Béla bácsi a példaképem. Képzeljétek, ő 88 évesen úszta le... :o Én is erre gyúrok, van még hat évtizedem :)

Balatonátúszásra jön valaki? Lehet látni fürdőruhában egy csomó jó nőt / pasit, mert hát ugye aki a Balatont átússza, rossz nem lehet! :) Avagy ki akar jövőre a családi kategóriában indulni velem? :P