Reggel még a megálló felé tartva még láttam, hogy elmegy az előző villamospótló busz, úgyhogy nem is siettem, nem lestem magam mögé, mikor jön a következő. Erre mire épp beérnék a megállóba, lassítás nélkül elzúg mellettem a következő. Morcos lettem "kicsit"! Így kell jól elkésni... Aztán a később az átszálláskor várom a villamost, épp a BCG vezérigazgatójával készült interjút olvasom egy hetilapban, erre leszáll az érkező villamosról egy kedves barátnőm, akit már jó rég nem láttam, és pont a BCG-nél dolgozik. Egyből arra gondoltam, de vicces véletlen! Örültem neki nagyon. Szóval csak ennyire éri meg morogni egy lekésett busz miatt - lehet, hogy épp azzal a késéssel történik valami jó...

Illusztrációnak íme egy vicces kép :)

(innen csórtam)