Párizsban jártunk - jöjjön hát az újabb útibeszámoló, de (mint korábban) részletek helyett inkább a hangulatokra, érdekességekre szorítkozom.
A fény városa. Azt hiszem, sikerült a legjobbkor feljutni a Diadalívre, mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy tegyen úgy, mint mi: napnyugtakor látogassa meg. A Champ-Élysées másik végén, a Concorde téren (amit nem a csodálatos utasszállító repülőgépről neveztek el, bármennyire is megérdemelné ez a gyönyörű iparművészeti műalkotás) kezdve utunkat végigsétáltunk a valóban lenyűgöző sugárúton.
Forgalmas picit
(Érdekesség: december 2-án a tökéletes a látvány, ekkor a nap pont a Diadalív közepén nyugszik le a Champ-Elysées végéről nézve. Nem véletlenül: ez Napóleon nagy győzelmének, az 1805-ös austerlitzi csatának napja. Nem akármi, hogy egy egész város elrendezése őrzi ezt a dátumot!) Kicsit soknak tűnő 9 eurót leszurkolva fel is mehetünk rá, ámde mennyire megéri! Szerintem ez a leggyönyörűbb hely egész Párizs megtekintéséhez: ide futnak be csillag alakzatban* a sugárutak, és innen jól látszik a másik nevezetesség, az Eiffel-torony is. (Az Eiffel-toronyból is szép a kilátás, na de onnan pont a tornyot nem látni...) Azt mondják, Párizs a fény városa - számomra itt nyert értelmet a jelző. A kilátás napnyugta után nemcsak szép, egyszerűen gyönyörű! Párizs fényei: nagyjából délre a kivilágított torony, keletre a Montmartre dombja, nyugatra a modern negyed, a Défense sziluettje, a modern diadalívvel, a még vörösen derengő zenittel, és minden irányban a sugárutak autólámpáktól piros-fehér csíkja. Szóval én esküszöm, ilyenkor a legszebb a kilátás - érdemes így időzíteni! Pedig nem is terveztem el, csak így sikerült. Persze azért Murphy keze is benne volt a dologban, mert pont ekkorra merült le az elem a fényképezőgépemben - ám annyi baj legyen, annál több kép maradt a retinámba vésbe...
* Franciául: Étoile. Ez volt a metrómegálló (végállomás) neve is, szóval láttam párszor kiírva. De magyarul kihagyhatatlan poén a ferdítése, én így hívtam: étolaj :)
Az utolsó (elég elmosódott) kép, mielőtt lemerült az akku. Ez a Défense.
Közlekedés. A kedves káosz. Merthogy a gyalogosok meg a jelzőlámpa, az két külön dolog. Ez volt az első kép, amit készítettem:
Azt hittem, az ekkor először felbukkanó Eiffel-toronyt fényképezem, de mi lett belőle: nini, egy gyalogos lazán átmegy a piroson. Véletlen? Dehogy! Mindig ezt csinálják. A lámpa valamiféle indikatív jelzés csak, hogy alapesetben kinek van elsőbbsége... És az autósok is tűrik, ha úgy esik, hogy kicsit fékezniük kell emiatt, nem tenyerelnek rá a dudára egyből. Fegyelmezett magyar gyalogosként mi egy darabig vártunk ilyenkor, de aztán később akklimatizálódtunk, és simán átmentünk a piroson is. (Mondjuk mi legalább szaladva, nem mint a laza párizsiak :)) Mintha a Balkán lenne, de nekem tetszik!
A metró meg hihetetlen sűrű, mindenhova el lehet jutni vele. Mondjuk nem olyan "puccos" (nem mélyrefúrt, hanem mint a kisföldalattink) és jóval többet kell gyalogolni, lépcsőzni, mint nálunk. (Na és?) Szóval jó dolog. Nem beszélve arról, hogy rendes beléptetőrendszer van (nem mogorva/unottfejű ellenőrök) és a jegy sem egy útra jó, hanem másfél óráig. Ez korrekt. Nem bánom, fizessük a BKV-vezetőség tanulmányútját ide, csak aztán vezessük be! Azért a villamosokat hiányoltam...
Défense. A felhőkarcolók látványa messziről (a Diadalívtől) is lenyűgöző, és közelről is jópofa ez a városrész. Érdemes rászánni egy kis kitérőt is! Mondjuk nem annyira megdöbbentő, mint Frankfurt (na az a város "tiszta Amerika"), de szép látvány a modern negyed és a hatalmas kocka diadalív. Szerintem bejön: nem telepszik rá a patinás városra, ugyanakkor modern, nagyvárosias. És nyilván jó az üzletnek is, irodák kitűnő kilátással... Kis reflexió: imádom a régi házakat, és óvandónak tartom a régi utcácskáinkat - de nekünk is lehetne ilyen: nekem kifejezetten tetszene mondjuk egy toronyházegyüttes Csepelen, az lehetne a "magyar Manhattan". Nem zavarná a városképet, viszont kifejezetten emelné Budapest presztízsét. Lám, Párizsban is működik!
Kávéházak. Meglepően sok van, minden utcaszakaszon van kettő-három! És nem csak a turistanegyedekben. (Meg pékség is. Hogy élnek meg ezek? Mondjuk megértem, isteni péksütemények vannak! Tudnak enni, az biztos! Mégsem láttam elhízott embereket. Hogy csinálják?) Délben és este pedig megtelnek élettel... Tudnak élni ezek a franciák, nem valami munkahelyi menzán sorvadnak, hanem kiugranak egy kávézóba kajálni. Vicces, hogy kifelé, az utca felé vannak fordítva a székek! Jó sűrűn. Mint a faluban, "ülnek a lócán" és nézik a forgalmat :)
Végezetül, pár tipp a szálláskereséshez:
Szállást itt érdemes keresni, itt találtam a legolcsóbb ajánlatokat ugyanazokra a hotelokra: http://www.paris-reservations.com/
De itt érdemes foglalás előtt elolvasni az utazók véleményét: http://www.tripadvisor.com/
Utolsó kommentek