Ma jó néger munkáshoz méltóan picit sokáig túlóráztam - fél 10-kor jöttem el a melóból... Szerencsére bringával voltam (apropó, délelőtt csodaszép idő volt, így olyan jó volt bringával menni és élvezni a lassan már télbe csavaró ősz egyik utolsó meleg napját), így pillanatok alatt hazateleportáltam. Ami majdhogynem szó szerint is vehető, mert tekertem, mint egy veszett állat. Jól esett az egész napos frusztráció, a számbűvölő ülőmeló után. Alighanem saját rekordot döntöttem, de szakaszrekordot biztos: ha jól emlékszem, még sohasem sikerült a Kálvin tértől a telezöldön eljutni a Nagykörúton túlra. Most megvolt. Éjszaka mintha mindig gyorsabban tekernék, vajon mi lehet az oka?