Két napot töltöttem Barcelonában, de mintha egy hét lett volna, sőt már az első nap után is így éreztem, annyira élménydús volt az egész. Tényleg fantasztikus város, igazából már régóta szerettem volna elmenni és tudtam is hogy tetszeni fog, így magasak voltak az elvárások, de tényleg megérte, abszolút megérte. Szeretem az építészetet és Barcelona egyszerűen baromi jó, hihetetlen magas színvonalú ilyen szempontból is, lenyűgöző házak, utcák, terek, és a régi és modern is teljesen organikus egységet alkot. (Nem úgy mint Budapest, amit szintén szeretek, de igazából majdnem minden amire büszkék lehetünk, nagyon régen épült, vagy mondjuk Frankfurt, ami szintén izgalmas hely, de a modern város és az óváros két külön világ.) Útitársam (egy kedves barátnőm) itt élt fél évig, úgyhogy volt idegenvezetőm, útikönyvet nem is vittem, és így különben is érdekesebb volt, mintha csak a látnivalókat pipálgattam volna.
Képtelen is lennék rendesen végigírni a sok izgalmas eseményt, mert egész kisregényt alkotna, megörökítem hát felsorolásszerűen, természetesen mindez a hangulatos utcák járása és az épületek konstans csodálása mellett: erős kezdésként elszúrtam a hajnali felkelést és így a repülőgépet majdnem lekéstük (azután ébredtem amire a taxit rendeltem), Barcelona repterén persze egyből ismerőssel találkoztunk, abszolút útikönyvelhajítós programként elzarándokoltunk útitársam volt egyeteméhez majd lakóhelyéhez (ami egy eszméletlen szuper ház volt), jót ettünk olcsón, majd vissza a belvárosba, útikönyv mód ON, jól lehúztak a Ramblán a piacon (sajna nem figyeltem, aztán jól felbaszta az agyam), továbbá tudniillik hogy pont a Barca-Chelsea BL-elődöntő napja volt, így szurkolók csoportjaiba is futottunk (zengett egy pici tér az angoloktól), majd a szinte közvetlen a belvárosban lévő szuper homokos tengerpartra kiérve én annak rendje és módja szerint rendesen belevágtam magam a tengerbe... természetesen egyedül :) (hideg volt még, de én nagyon élveztem ezt a poént, és egyből újra fel is dobta a napom), végigsétáltunk a parton, majd este vendéglátónk igazi katalán vacsit ütött össze (azt a kolbászt azóta is emlegetem) miközben a Barca-Chelsea meccset néztük (szomorú végjátékkal ugyebár), másnap plusz egy fővel kiegészülve kávézás, Sagrada Familia, Güell park, újabb szuper ebéd (találtunk egy hangulatos helyet éppen mire már csőrepedést kaptunk volna), zsebtolvajok majdnem kiraboltak bennünket (tudtuk hogy figyelni kell és mégis, cselesek voltak de megúsztuk), megnéztük a Barca-stadiont (Kubala szobra és rengeteg magyar név), majd én a Gaudí házakat is, este újabb kulináris élvezetek egy katalán társasággal (rendeltünk vacsira mindenfélét közösen), éjszaka szülinapi koccintás több bárban is, aztán másnap már jöttem is haza... így leírva talán nem is olyan sok, de tényleg hihetetlen sűrű élmény volt az egész, teljesen kikapcsolt és feltöltött.
Még annyit jegyeznék meg Barcelonáról, hogy azért katalánokat emlegetek, mert ez igazából nem Spanyolország, ez Katalónia. Nem mindegy: a katalán más nép, más nyelv, bár innen nézve hasonló, de ők nagyon is másképp gondolják, és igazuk is van. (Magyar példára lefordítva: Székelyföld és Románia, csak az a különbség, hogy Katalónia gazdag vidék, nagyobb lehetőségekkel.) Elsősorban katalánul vannak kiírva a dolgok, sok erkélyen lógott a katalán zászló és több helyen a függetlenséget jelképező változata is. Nincs ellenségeskedés (bár durván a Real ellen szurkoltak a BL-elődöntőben, mint azt láttuk) de azért ez mégiscsak az ő földjük és nem a spanyoloké, jó ha tudjuk, Európa máshol sem olyan sík egyszerű, mint ahogy a térképen látszik. Az ő példájuk az együttélésre talán abszolút pozitív, de azért nem volt ez mindig így.
Két nap nem volt elég - ez a város tényleg az a hely, ahova bármikor szívesen visszamegyek, és fogok is. De el is határoztam, hogy ideje beszereznem egy igazi tükörreflexes fényképező masinát, és legközelebb igazán szétfotózom magam...
Utolsó kommentek